A Novofer Alapítvány
által 1989-ben létrehozott díj a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki
munka, a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő
teljesítményeket ismeri el évente. Az alapítvány a szakmai elismeréssel kívánja kifejezni, hogy a társadalmi fejlődés csak magas szinten képzett alkotó emberek közreműködésével biztosítható, ezért társadalmi érdek a kutató, fejlesztő, feltaláló, oktató szakemberek kiemelkedő teljesítményének elismerése és sikereik példaként állítása.
A díj névadója Gábor Dénes, természettudós, villamosmérnök, Nobel-díjas feltaláló. A második világháborút követő években kezd az elektronmikroszkópiával és általában a szabad elektronok külső térbeli mozgatásával foglalkozni. Kutatásai során érinti az elektron- és ionfizikát, optikát, információelméletet és mind eközben még a holográfiát is van ideje felfedezi, melyért nem mellékesen 1971-ben Nobel-díjat kap. A holográfia felhasználásában rejlő lehetőség, elsősorban abból fakad, hogy a hologramban tárolt információsűrűség nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolható információ sűrűségét, ráadásul az információ is sokkal gyorsabban előhívható.
2013-ban a következő kutatók részesültek elismerésben:
 |
| Gábor Dénes-díj 2013-as díjazottjai |
Gyenge Csaba: gépészmérnök, a Kolozsvári Műszaki Egyetem emeritusz professzora. Gépipari technológiák optimalizálásáért és fejlesztéséért, a felsőoktatásban és a doktoranduszképzésben vállalt több évtizedes tevékenységéért vehette át a Gábor Dénes Életműdíjat.
Szabó Ervin József: gépészmérnök, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense, mezőgazdasági gépek fejlesztése terén nyújtott, több mint fél évszázados sikeres alkotó és oktató tevékenységéért szintén Gábor Dénes Életműdíjat kapott.
Madarász László: villamosmérnök, a Kassai Műszaki Egyetem professzora és az egyetem magyarországi kapcsolatainak koordinátora, bonyolult, hierarchikus felépítésű rendszerek irányítási módszereinek vizsgálata, modellezése, diagnosztizálása és tervezése során elért eredményeiért vehette át a Gábor Dénes-díjat.
Csernátony Zoltán: orvos, a Debreceni Egyetem docense, az Ortopédiai Klinika igazgatója a több évtizedes, kiemelkedő színvonalú kutatás és orvosi eszközfejlesztési tevékenységéért, a tudományos-szakmai közéletben vállalt szerepéért kapta az elismerést.
Dinnyés András: állatorvos, a Szent István Egyetem tanárának a testi sejtek genetikai újraprogramozásában elért tudományos munkásságáért, a betegspecifikus őssejtek, szívizomsejtek és idegsejtek előállítási technológiájának kidolgozásában nyújtott közreműködéséért és Magyarország egyetlen sejtmagátültetéses klónozó csoportjának megszervezéséért díjazták.
Gyimóthy Tibor: informatikus, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát egyebek mellett a szoftverkarbantartás területén a minőségi mutatókon alapuló szoftverelemzési módszer kidolgozásáért, a gyakorlatban alkalmazható dinamikus programszeletelési algoritmus fejlesztéséért tüntették ki az elismeréssel.
Pavelka Tibor: fizikus, a Semilab Zrt. vezérigazgatója többek között a félvezető- és napelemiparban alkalmazott anyagvizsgáló és folyamatellenőrző berendezések fejlesztésében nyújtott közreműködésért, az ágazat új technológiáinak magyarországi meghonosításáért és sikeres vezetői tevékenységéért kapott díjat.
Tóth Miklós: akadémikus, biológia-kémia szakos középiskolai tanár, az MTA ATK Növényvédelmi Intézet kutató professzorának az új, szelektív növényvédelmi irányzatok kidolgozásában, a kémiai ökológia kutatásában elért eredményeiért és az MTA ATK Növényvédelmi Intézet feromon-csapdacsaládjának kialakításában vállalt alkotó közreműködéséért.
Mátyus Péter: vegyészmérnök, a Semmelweis Egyetem tanárának kimagaslóan innovatív gyógyszerkutatási tevékenységét, a Parkinson betegség gyógyszeres kezelése szempontjából ígéretes molekulacsoport kifejlesztésében tanúsított alkotó közreműködését díjazták az elismeréssel.
Erol Gelenbe: egyetemi tanár, az Imperial College London professzora, az MTA tiszteleti tagja In Memoriam Gábor Dénes elismerést kapott. Nemzetközileg is meghatározó szerepet tölt be a számítástudományi algoritmusok és a számítógépes, távközlő hálózatok modellezése, illetve analízise területén.
 |
| Köszönetnyilvánítás a Parlamentben |
Remélem 2014-ben több női kutató és még több építészmérnök képviseli majd a szakmáját a díjátadón!
.jpg)
